Az biztos, hogy elképesztő véghajrá várható az idei Stanley Kupáért. 2009-ben a Pittsburgh Penguins, 2010-ben a Chicago Blackhawks, 2011-ben a Boston Bruins, 2012-ben pedig a Los Angeles Kings jutott el a csúcsig. Ez a négy csapat játszik 2013 legfontosabb bajnoki címéért. Szombaton, keleten és nyugaton is elkezdődik a csata. Pittsbugh Penguins–Boston Bruins, Chicago Blackhawks–Los Angeles Kings meccsek jönnek a bajnoki döntőbe jutásért. De ki juthat el fináléba? Kicsit elemezünk.
Pittsburgh Penguins–Boston Bruins
Nézzük először a tényeket. A Pittsburgh az első, a Boston a negyedik helyen jutott a döntőbe. Jól tudjuk, ez semmit sem számít, elég csak a tavalyi döntőre gondolni, amikor a Los Angeles a nyugati-8. helyről nyerte meg a Stanleyt.
Az azért már valamit jelenthet, hogy az alapszakasz mindhárom meccsen a Penguins legyőzte a Bostont. Előbb egy utolsó harmadban lőtt három góllal 3-2-re, majd Tomas Vokoun 31 védésével 2-1-re, végül Jussi Jokinen góljával és két gólpasszával 3-2-re a TD Gardenben.
A két franchise eddig négyszer találkozott a playoffban, kétszer a Pittsburgh, kétszer a Boston jutott tovább, legutóbbi randevújuk a Penguinsnek emlékezetesebb, az 1992-es Wales-konferencia döntőjét 4-0-ra nyerték.
Ha valaki, akkor a Pittsburgh igazán jól tradelt a télen. Jarome Iginla, akit már a Bostonnal boronáltak össze, végül Pittsburghben kötött ki és 11 ponttal segítette csapatát eddig a rájátszásban, de a védő Douglas Murray (a playoffban 2+1), a támadó Brenden Morrow (2+2) és Jussi Jokinen (0+3) leigazolása sem volt hibás lépés. A Pittsburgh a New York Islanders elleni negyeddöntőben még szenvedett, aztán Tomas Vokoun került a kapuba, aki 6-1-es győzelmi mutatóval, 1,85-ös kapott gól/meccs átlaggal váltotta le Marc-Andre Fleury-t. A csatársorban Sidney Crosby hét góljával hozza az átlagot, viszont ezen felül teljesít Pascal Dupuis, aki ugyanennyi találatnál jár, érdemes megjegyezni vele kapcsolatban, hogy 93 playoff-meccsén 19 gólja van, abból hét ebben a szezonban. Kris Letang zseniálisan védekezik és támad, Jevgenyij Malkinnal együtt eddig 16-16 pontot szereztek. A Pittsburghben 11 olyan játékos van, aki ott volt a 2009-es bajnoki címnél.
A Bostonban Zdeno Chara a védelem oszlopa, de van két fiatalember, aki meglepheti a Pittsburghöt. Torey Krug három alapszakaszmeccsel a háta mögött került be a csapatba és ott is ragadt. Öt meccsen négy gólt lőtt és gólpasszt is adott a 22 éves védő. Kiemelkedőt nyújt a szintén újonc Matt Bartkowski is, hét meccsen volt a jégen, 1+1-gyel áll. A védelmet erősítendő, Dennis Seidenberg is visszatért, az elődöntő 5. meccsétől játszik megint sérülése után. Egészen fantasztikus szezonja van a cseh David Krejcinek is. Amikor 2011-ben a Boston bajnok lett, a most 27 éves csatár 12 gólt lőtt és 11 gólpasszt adott, az asszisztokban már karriercsúcsot döntött, 12-nél jár, öt gólja van eddig. És a mi a Boston igazi erejét adta az eddigi meccseken, az a negyedik sor eredményessége: Gregory Campbell (3+2), Daniel Paille (2+3), Shawn Thornton (0+3) 13 pontjával verte ki például a New York Rangerst.
Chicago Blackhawks–Los Angeles Kings
Az alapszakaszban ez a két csapat is háromszor találkozott, a Chicago 2-1-re nyerte ezt az etapot. A Kings a szezon nyitónapján 5-2-re kikapott otthon, majd Chicagoban vesztett 3-2-re, majd szintén idegenben nyert 5-4-re.A playoffban ez lesz a két csapat második randevúja. Az eddigi egyetlent, 1974-ben, a konferencia-negyeddöntőben 4-1-re a Blackhawks nyerte.
Amíg a másik párosításban bőven akad olyan hokis, aki már 15 pont fölött jár a playoffban, addig ebben a chicagói Patrick Sharp (11) és Marian Hossa (11), valamint Mike Richards (10) a legeredményesebb. Ötnél több gólja csak Sharpnak (7) van, úgy hogy ne számítsunk gólparádéra ebben a felvonásban.
A Kings 19 bajnokkal próbálja megvédeni címét, erre pedig az NHL-ben 1998 óta nem volt példa. Ha tippelni kellene, most sem lesz. A Los Angeles ereje egyelőre a hazai pályában rejlik. Franchise-rekordnak számító, 14 meccs óta nem kapott ki a Kings a Staples Centerben, de mivel a pályaelőny most a Chicagónál van, ebben nem bízhatnak a kaliforniaiak. Amiben viszont igen, az Jonathan Quick, a legutóbbi rájátszás MVP-s kapusa, aki idén elképesztő formában véd. A rájátszás eddigi 382 lövéséből 362-öt fogott meg, ami 1,5 kapott gól/meccs átlagnak, és 0.948-as, egészen zseniális védéshatékonyságnak felel meg. Háromszor nem kapott gólt, hazai jégen ezek a mutatók: 7-0-s győzelmi mutató, 1,14 és 0,958. A Los Angeles még azzal is dicsekedhet, hogy 33 playoff-meccs óta nem kapott háromnál több gólt, amivel azért könnyebb meccset nyerni.
Chicago a remek stratéga, Joel Quenneville ötleteiben bízhat, a szakvezető 80 megnyert playoff-meccsnél tart, amelynél csak heten értek el jobbat eddig a liga történetében. No, meg abban is, hogy Jonathan Toews, a csapat kapitánya eddig csak egyszer talált a kapuba az idei playoffban, pont azért, mert a végére tartogatja mindent eldöntő találatait, ami eddigi öt szezonja alapján tizennyolc.
Lehetetlen jósolni, nem is teszem meg, inkább azt gondolom, hogy most aztán igazán kiélvezhetjük a tengerentúli hokit és mind a két konferencia-döntő a hetedik meccsen dől majd el. Hogy merre, azt mindenki döntse el szíve és vérmérséklete szerint. Kezdődik.
