Közép-európai idő szerint csütörtök hajnalban négy meccsel elkezdődik az NHL 2014–2015-ös idénye. Két részben végigkísérjük milyen változásokat hozott a nyár a klubok életében, az elsőben keletre látogattunk, szerdán egy nagy felvezető jön majd az Index hasábjain. Most jöjjön a másik csoport. A nyugatiban sem lesz egyszerű megtippelni a sorrendet. Nézzük előbb a Centralt, onnan is a Chicagót, talán a következő szezon bajnokát. Kevés csapat van annyira együtt, mint a Blackhawks. Stanley Kupa-győztesek távoztak, de hat olyan játékost egy csapatban tudni, mint Jonathan Toewst, Patrick Kane-t, Patrick Sharpot, Marian Hossát, Bryan Bickellt, és Brad Richards-t, kevesen mondhatják el magukról. A védelem Duncan Keith vezérletével elképesztő erős. Ha nem is nyerik meg a bajnokságot, szinte biztos, hogy a legjobb négyig figyelemmel kísérhetjük őket.
Elképesztő szezont futott tavaly a Colorado, aztán az előszezon nem úgy sikerült talán, ahogy tervezték. Nathan MacKinnon mondta, ebben a szezonban biztosan nem szereznek 112 pontot, de így sem lesz rossz a csapat. Paul Stastny hiányozni fog, ahogy Parenteau is. Jarome Iginla és Brad Stuart rutinjával tehet hozzá a csapat játékához, amely idén inkább arról fog szólni az Avs szezonja, hogy az utolsó napig küzdenek a rájátszásért. A Dallas Jason Spezzával szeretne előbbre jutni a tavalyi ötödik helynél, jött még Ales Hemsky is. Ha Kari Lehtonen hozza a formáját, a Stars tényleg csillag lehet nyugaton. Főleg ha a finn előtt álló, Alex Goligoski által vezetett szinte névtelen védelem jól teljesít.
Ilja Brizgalov, Matt Moulson, Dany Heatley. Ezek a Minnesota idei veszteségei, viszont Thomas Vanek nagyon nagy fogás. A Wild tavaly a remek védelme miatt jutott el a divízió döntőig, most mindkét kapusa – Josh Harding és Niklas Bäckström is egészséges. A Nashville Peter Laviolette személyében kapott új edzőt ebben a szezonban. A Preds egészen más stílusú hokit fog játszani a szezonban, inkább a gyors tempó fog dominálni. Ennek ellenére a csapat legnagyobb gondja, hogy nyugaton és a legnehezebb csoportban van, bravúr lenne a továbbjutás, ami legutóbb sem sikerült.
Sok szakértő az elmúlt idény titkos esélyesének tartotta a St. Louist, aztán a Chicago ellen gyorsan el is vérzett a rájátszásban. Ryan Miller, Brenden Morrow és Roman Polak ment, Paul Stastny, Carl Gunnarsson, Chris Butler jött. A kapuból Jaroslav Halak is távozott, lehet, hogy a védelem gyengült, de elől erősebb lett a Blues. A remény tavaly is megvolt, most is. Kérdés élni tud-e vele Ken Hitchcock csapata. A Winnipeg hetedik lett tavaly ebben a csoportban, Olli Jokinen helyére Mathie Perreault jött, Al Montoyát Peter Budaj váltja a cserekapus poszton. Valahogy hiányzik ebből a társaságból az az erő, amely a playoffba repíti őket.
Na aztán a Csendes-óceáni divízióban lesz had el had. Elsősorban az Anaheim és a Los Angeles között. Az ugye alap, hogy a regnáló bajnokot legyőzni mindenkinek sikk, de az is, hogy éppen a Kings emiatt mindent megtesz, hogy mindenkinek az orra alá dörgölje. Ne feledkezzünk meg arról az el nem hanyagolható tényről, hogy 1998 óta senki nem védte meg a bajnoki címét az NHL-ben, akkor a Detroitnak sikerült, keleti pedig a 2011-es bostoni siker óta mindig alul maradt. Így aztán felértékelődik az, ki kerül nyugatról a fináléba.
Most akkor nézzük a két legnagyobb favoritot. A bajnok Kings kerete szinte semmit nem változott, a kapus Jonathan Quicknek volt egy csuklóműtétje, de Martin Jones is annyira jó kapus, hogy tök mindegy ki áll a kapuban. Az Anaheim ellenben 11 helyen változott. Befejezte a finn legenda, Teemu Selanne, elment Jonas Hiller, Stephane Robidas, Nick Bonino, Daniel Winnik, Luca Sbisa és Mathieu Perreault is. Azért bámulatos az érkezők névsora: Ryan Kesler, Dany Heatley, Nate Thompson, és akkor még ott van Anze Kopitar és Jeff Carter is. Kemény csata lesz a két csapat között, tippelni is nehéz elsőre.
Folytassuk a három kanadaival. Az Edmonton legutóbb utolsó lett a csoportban Úgy tűnik az Oilers minden évben a fiatalokra bízza a továbblépést, most már annyi van belőle az olajvárosban, hogy csak na, de valahogy az eredmény nagyon nem jön. A szakértők szerint ez a gárda – Eberlével, Taylor Hall-lal, Ryan Nugent-Hopkinsszal – még most is csak a jövő csapata, nem a máé. A Calgary is valami hasonló cipőben jár. Sean Monahan egyre jobb lesz, Johnny Gaudrea-t élvezet lesz figyelni, de ez még mindig a csapatépítésről szól. Ahogy az új igazgató, Brad Treliving megfogalmazta, reméli a szurkolóktól meg lesz a türelem, de nem kell szégyenkezni a játék miatt. Vancouverben John Tortorella tönkre tett mindent, amit csak lehetett. Most Jim Benning GM-nek és Willie Desjardins-nek a legfontosabb szerepe a rendrakás. Ryan Miller, Radim Vrbata, Nick Bonino Luca Sbisa érkezése is csak egy erős középcsapatot víziónál a Csendes-óceán partján.
A legfontosabb változás Phoenixben következett be, megváltozott a csapat neve és ettől a szezontól Arizona Coyotes néven riogatja majd az ellenfeleket. Nem valószínű, hogy nagyon. Vrbata, de főleg Mike Ribeiro távozása nagyon fog fájni. Jött a mindenhonnan elzavart Sam Gagner, lesz munkája, Dave Tippett-nek. A sort pedig azzal a csapattal zárjuk, amelyről minden évben elmondjuk, hogy az NHL egyik legjobb csapata, de a San Josenak a 2009-es President Trophynál eddig jobb eredményt még egyszer sem sikerült elérnie. Évek óta el kellene kezdeni a csapat újraépítését, de eddig mindig a tegnapi hősökben bíztak a szakvezetők. Nagyszerű hokisok, de egyszer Joe Thornton és Patrick Marleu ideje is le fog járni.
